Növénynév.hu

A magyar növénynevek honlapja

További növénynévjavaslatok

A táblázat a Kárpát-medence hajtásos flórájára vonatkozó néhány további névjavaslatot foglal össze. A táblázat szerkezete a főoldalon szereplőével azonos.

Tudományos név	Javasolt magyar név	Egyéb magyar név	A javasolt magyar név forrása	Indoklás
Potentilla thuringiaca	pompás pimpó	„türingiai pimpó” helyett	Nyárády & Soó 1942b, Csathó et al. 2013	Magyarosabb, jobb hangzású név.
Agrimonia eupatoria	patikapárlófű	„közönséges párlófű” mellett/helyett; „apróbojtorján” mellett/helyett	Csathó et al. 2009; társnévként: Csapody & Priszter 1966, Rácz 2010; „patika párlófű”: Jávorka & Csapody 1958	Rövidebb és sokkal egyedibb, a növény gyógyhatására is utaló faji jelző.
Corothamnus procumbens	rekettyezanót	„sziklai zanót” helyett/mellett; „sziklai-zanót”, „elfekvő sziklai-zanót” helyett	Csathó et al. 2011, Bartha et al. 2015	A faj külön nemzetségbe való átsorolását is kifejező, találó név.
Trifolium lupinaster	csillagfürthere	„csillagfürtszerű here”, „csillagfürtszerű lóhere” helyett	Csathó et al. 2011	Egyszerűbb, rövidebb alak.
Trifolium lappaceum	bojtorjánhere		Csathó et al. 2011	A növény gömbszerű fejecskevirágzata a bojtorján fészekvirágzatára emlékeztet. (A faj korábban magyar név nélkül szerepelt.)
Trifolium stellatum	csillaghere		Csathó et al. 2011	A javasolt név a növény jellegzetes, csillagszerű csészéjére utal. (A faj korábban magyar név nélkül szerepelt.)
Amorpha fruticosa	gyalogakác	„cserjés gyalogakác” helyett	Priszter 1998, Simon 2002	A tükörfordított faji jelző használata itt erőltetett, a többi Amorpha-faj is cserje vagy félcserje.
Hippuris vulgaris	vízi lófark	„vízilófark”, „vízi-lófark” helyett	Soó & Máthé 1938, Csathó et al. 2009	Legegyszerűbben ezzel az írásmóddal érhető el, hogy a név ne legyen félrevezető.
Rhamnus cathartica	varjútövis	„varjútövis-benge” helyett	Jávorka 1924–25, 1926, 1937, Soó & Kárpáti 1968, Priszter 1998, Simon 2002	A kettős nevezéktan alkalmazása ez esetben erőltetett.
Eryngium amethystinum	ametisztkék ördögszekér	„ametisztkék iringó” mellett	Csathó et al. 2013	Vö. mezei ördögszekér.
Eryngium alpinum	havasi ördögszekér	„havasi iringó” mellett	Csathó et al. 2013	Vö. mezei ördögszekér.
Galium elongatum	nyúlánk galaj	„megnyúlt galaj” helyett	Csathó et al. 2011, Bartha et al. 2015	A magyar nevezéktani hagyományoknak inkább megfelelő alak.
Euphorbia platyphyllos	parlagi kutyatej	„nagylevelű kutyatej” helyett/mellett	Csathó et al. 2013; „parlagi fűtej”: Wagner 1908	Találóbb, a magyar növény-nevezéktani hagyományoknak inkább megfelelő név.
Euphorbia helioscopia	napraforgó kutyatej	„napraforgó-kutyatej” helyett	Soó & Kárpáti 1968, Priszter 1998, Bagi 2008, Bartha et al. 2015	A faji jelző itt melléknév – nem a napraforgóra (Helianthus) utal – így különírandó.
Salvia × betonicifolia	kajla zsálya		Csathó et al. 2009	A taxon leginkább magyar név nélkül szerepel.
Salvia amplexicaulis	buglyos zsálya	„bozontosszárú zsálya” helyett	Csathó et al. 2013	Rövidebb, egyszerűbb név.
Veronica vindobonensis	ligeti veronika	„bécsi veronika” helyett	Csathó et al. 2011	A tükörfordított „bécsi” jelző a magyar növényneveknél kevésbé megszokott.
Veronica jacquinii	sallangos veronika	„Jacquin-veronika”, „szabdaltlevelű veronika” helyett	Csathó et al. 2011	Egyszerűbb névalak.
Veronica hederifolia s. l.	borostyánlevelű veronika	„repkénylevelű veronika” helyett	Jávorka 1924–25, Simon 2002, Csathó et al. 2011	A megszokott magyar nevet a gyűjtőfajra érdemes alkalmazni, mivel a szóbeli említések és a hazai adatok nagy része a tágabban vett taxonra vonatkozik.
Veronica hederifolia s. str.	repkényveronika	„borostyánlevelű veronika” helyett/mellett	Csathó et al. 2011; társnévként: Priszter 1998	Így a szűkebben vett (kis)faj a gyűjtőfajtól a magyar nevében is elkülönül. (Syn.: Veronica hederifolia subsp. hederifolia)
Veronica triloba	karéjos veronika	„háromkaréjú veronika” helyett/mellett; „háromhasábú veronika” helyett	Csathó et al. 2011	Egyszerűbb név. (Syn.: Veronica hederifolia subsp. triloba)
Veronica sublobata	sövényveronika	„hosszúkocsányú veronika”, „sövény-veronika” (kötőjellel) helyett	Csathó et al. 2011; „sövény-veronika” Király 2009	Jobb hangzású, egyszerűbb név. (A kötőjeles írásmód nem indokolt.) (Syn.: Veronica hederifolia subsp. lucorum)
Plantago intermedia	iszapútifű	„sokmagvú útifű” helyett	Csathó et al. 2011	Egyszerűbb név. A növény leggyakrabban magyar név nélkül szerepel. (Syn.: Plantago uliginosa, P. major subsp. intermedia)
Papaver albiflorum	fehér mák	„fehér bujdosó mák” helyett	Priszter 1998	A taxon szinte kizárólag magyar név nélkül szerepel. (Syn.: Papaver dubium subsp. albiflorum)
Thlaspi kovatsii subsp. schudichii	sátorhegyi tarsóka	„Schudich-tarsóka” helyett	Bagi 2008, Csathó et al. 2009, Bartha et al. 2015	Hangzásában és szerkezetében magyarosabb név.
Arabis auriculata	füles ikravirág	„egyenes ikravirág” helyett	Jávorka 1962, Jávorka & Csapody 1975	A szintén tükörfordított (syn.: Arabis recta) „egyenes ikravirág”-nál találóbb név.
Malcolmia africana	afrikai szegecsfű	„afrikairepcsény” helyett	Priszter 1998, Balogh et al. 2004, Bartha et al. 2015	Egyszerűbb szerkezetű név.
Erysimum wittmannii	halvány repcsény	„halványsárga repcsény”, „Wittmann-repcsény” helyett	Priszter 1998, Bagi 2008, Bartha et al. 2015	Egyszerűbb névváltozat.
Solidago virgaurea	erdei aranyvessző	„közönséges aranyvessző” helyett	Jávorka & Csapody 1958, 1965; társnévként: Priszter 1998	A „közönséges” faji jelző a mára sajnos nála sokkal közönségesebbé vált tájidegen aranyvesszőfajok miatt nem találó, félrevezető.
Filago vulgaris	parlagi penészvirág	„német penészvirág” helyett	Csathó et al. 2011, Bartha et al. 2015	A korábban használt tudományos név (F. germanica) tükörfordításán alapuló változatnál találóbb alak.
Filago minima	vékony penészvirág	„hegyi penészvirág” helyett	Csathó et al. 2011, Bartha et al. 2015	Találóbb név.
Xanthium italicum	nagy szerbtövis	„olasz szerbtövis” helyett/mellett	Soó & Máthé 1938, Csathó et al. 2013	Rövid, használható, találó név, amely hangtani szempontból is kedvezőbb. Továbbá ez a változat nem tartalmaz egymás után két népnevet, amely kissé zavaró.
Xanthium strumarium	bojtorjános szerbtövis	„bojtorjánszerbtövis” helyett	Wagner 1903, Jávorka 1924–25, Soó & Máthé 1938, Király 2009	Az összetett kifejezésnek számító „bojtorjánszerbtövis” név komoly hibaforrást jelent, rendszeresen szerepel helytelenül, különírtan a szakirodalomban.
Anthemis cotula	büdös pipitér	„nehézszagú pipitér” mellett/helyett	Soó & Máthé 1938, Ujvárosi 1973, Csathó et al. 2013; társnévként: Priszter 1998	Rövidebb, kevésbé körülményes névváltozat.
Tanacetum corymbosum	sátoros varádics	„sátoros margitvirág” helyett/mellett	Király 2009, Csathó et al. 2009, Bartha et al. 2015	A mai rendszertani felosztásnak jobban megfelelő név.
Tanacetum parthenium	őszi varádics	„őszi margitvirág” helyett/mellett	Király 2009, Csathó et al. 2009, Bartha et al. 2015	A mai rendszertani felosztásnak jobban megfelelő név.
Leucanthemella serotina	tiszaparti margitvirág	„tiszaparti késeimargitvirág” helyett	Soó & Kárpáti 1968, Bagi 2008	A korábbi Chrysanthemum nemzetség felbontását a magyar nevezéktannak is célszerű követnie.
Leucanthemum margaritae	erdei papvirág	„erdei margitvirág” helyett	Csathó et al. 2013	Lásd előbb.
Leucanthemum vulgare	réti papvirág	„réti margitvirág” helyett	Csathó et al. 2013; „papvirág”: Jávorka 1924–25, 1926, 1937; „papvirág” – társnévként: Priszter 1998	Lásd előbb.
Leucanthemum ircutianum	borzas papvirág	„borzas margitvirág” helyett	Csathó et al. 2013	Lásd előbb.
Sonchus arvensis subsp. uliginosus	réti csorbóka		Csathó et al. 2011	A taxon magyar név nélkül szerepelt a szakirodalomban.
Crepis rhoeadifolia	büdös zörgőfű	„pipacslevelű zörgőfű” helyett/mellett	Jávorka & Csapody 1958, 1965, Ujvárosi 1973, Bagi 2008, Csathó et al. 2009, Bartha et al. 2015	A növény fontosabb bélyege az erős, jellegzetes szaga. (Vö. „nehézszagú zörgőfű” – Ujvárosi 1957, Jávorka 1962.)
Crepis setosa	sertés zörgőfű	„serteszőrű zörgőfű” helyett	Jávorka 1924–25, 1926, 1937, Ujvárosi 1957, 1973, Jávorka & Csapody 1975, Soó & Kárpáti 1968, Priszter 1998, Bartha et al. 2015	A rövidebb, egyszerűbb névváltozat sem érthető félre – a különírás miatt.
Thesium kernerianum	királykői zsellérke	„Kerner-zsellérke” helyett	Opriş 1976	Egyszerűbb, magyarosabb szerkezetű és hangzású név.
Petrorhagia saxifraga	kőtörő aszúszegfű	„kőtörőszegfű” helyett/mellett	Priszter 1998, Király 2009, Bartha et al. 2015	A növény rendszertani helyére inkább utaló névalak.
Petrorhagia prolifera	homoki aszúszegfű	„aszúszegfű” helyett	Király 2009, Bartha et al. 2015; társnévként: Priszter 1998	Találó, a rendszertani besorolást is jobban tükröző név.
Stellaria graminea	réti csillaghúr	„pázsitos csillaghúr” helyett/mellett	Ujvárosi 1957, 1973, Király 2009, Csathó et al. 2011, Bartha et al. 2015	A növény jellemző élőhelyére utaló (mezofil rétek), találóbb név.
Cerastium tenoreanum	prémes madárhúr	„Tenore-madárhúr” helyett	Csathó et al. 2009	Hangzásában és szerkezetében magyarosabb, találó név. (Syn.: Cerastium brachypetalum subsp. tenoreanum)
Cerastium brachypetalum	ugari madárhúr	„kisszirmú madárhúr” helyett/mellett	Ujvárosi 1973, Király 2009, Csathó et al. 2011	A tükörfordított névnél jobb hangzású és találóbb névváltozat.
Cerastium brachypetalum subsp. tauricum	mirigyes madárhúr	„kisszirmú madárhúr” helyett	Csathó et al. 2009	Az alfaj magyar megnevezésére alkalmas név.
Cerastium fontanum subsp. vulgare	réti madárhúr	„forrásmenti madárhúr” helyett	Soó & Kárpáti 1968, Priszter 1998, Bagi 2008	A „forrásmenti madárhúr” félrevezető név, amely a taxon alfaji rangra való átsorolásából származik.
Cerastium banaticum	bánsági madárhúr		Csathó et al. 2009	A faj általában magyar név nélkül szerepel.
Sagina	mohafű	„zöldhúr” mellett	Csathó et al. 2011	Találó, népi eredetű növénynév. Így pl.: S. procumbens heverő mohafű („heverő zöldhúr” helyett), S. subulata szálkás mohafű („szálkás zöldhúr” helyett).
Cycloloma atriplicifolia	fövenylaboda	„labodalevelű szárnyaslibatop” helyett	Csathó et al. 2011, Bartha et al. 2015	Egyszerűbb, használhatóbb név.
Amaranthus blitoides	henye disznóparéj	„labodás disznóparéj” mellett/helyett	Ujvárosi 1951, 1957, 1973, Csathó et al. 2013, Bartha et al. 2015	A növény jellegzetes heverő szárára utaló, találóbb névváltozat.
Primula auricula subsp. hungarica	cifra kankalin	„medvefül-kankalin” helyett/mellett	Priszter 1998, Simon 2002, Bagi 2008, Bartha et al. 2015	A tudományos névre utaló változatnál találóbb név.
Cortusa matthioli	nyakperecfű	„nyakperec” helyett	Jávorka 1924–25, Jávorka & Csapody 1958, 1965, 1975, Pázmány 1983	A „nyakperec” alak túlságosan is általános értelmű.
Armeria	istác	„pázsitszegfű” helyett/mellett	Jávorka 1924–25, 1926, 1937, 1962, Jávorka & Csapody 1975, Soó & Kárpáti 1968, Bagi 2008, Király 2009; „istácz”: Wagner 1903	Rövidebb, egyedibb, ízesebb név, mely rendszertani szempontból sem félrevezető. Így Armeria elongata magas istác („magas pázsitszegfű” helyett).
Rumex obtusifolius subsp. sylvestris	ligeti lórom		Csathó et al. 2011	Az alfaj többnyire magyar név nélkül szerepelt.
Fallopia × bohemica	korcs japánkeserűfű	„hibrid japánkeserűfű”, „cseh óriáskeserűfű” helyett	Csathó & Balogh 2008, Bagi 2008	A „hibrid” idegen eredetű, nem magyaros hangzású szó.
Corylus maxima	csöves mogyoró	„óriás mogyoró” helyett	Wagner 1903, Jávorka & Csapody 1975, Priszter 1998, Simon 2002	A tükörfordítottnál találóbb névváltozat.
Prospero paratethycum	pusztai csillagvirág	„balkáni csillagvirág”, „békési csillagvirág” helyett	Csathó et al. 2009	Jellegzetes – a rokonsági körben szokatlan – élőhelyére (ürmöspuszták) utaló név.
Scilla spetana	nadapi csillagvirág	„Speta-csillagvirág” helyett	Priszter 1998, Bagi 2008	Hangzásában és szerkezetében magyarosabb név.
Ruscus hypoglossum	nyelves csodabogyó	„lónyelvű csodabogyó” helyett	Wagner 1903, Csathó et al. 2013	A „lónyelvű” faji jelző a tudományos név téves fordításából ered.
Dactylorhiza maculata subsp. transsilvanica	erdélyi ujjaskosbor		társnévként: Molnár V. 2011	Ezt a bizonytalan rendszertani értékű alakot is érdemes külön magyar névvel illetni.
Dactylorhiza fuchsii subsp. sooana	Soó-ujjaskosbor	„Soó erdei ujjaskosbora” helyett	Bagi 2008, Csathó et al. 2009	A magyar növénynévadási hagyományoknak jobban megfelelő név.
Anacamptis	agárkosbor	(tágabban vett) „kosbor” mellett/helyett; „vitézvirág”, „sisakoskosbor”, „csuklyáskosbor” helyett	Csathó et al. 2011	Az új rendszertani felosztással előállt tágabban értelmezett Anacamptis nemzetség magyar megnevezésére több próbálkozás is született az elmúlt években. Mi az „agárkosbor” fajnév nemzetségnévként való használatára teszünk most javaslatot. Mellette szól, hogy egy rövid, használható, ráadásul hagyományos alak (vö. még pl. „agármony”, „agárfű”, „ebmonyfű”, „ebkosbor”, „rókamony” alakok), amelynél a szükséges egybeírás sem zavaró.
Anacamptis palustris subsp. palustris	mocsári agárkosbor	„mocsári kosbor” mellett; „mocsári sisakoskosbor”, „mocsári csuklyáskosbor” helyett	Csathó et al. 2011	Lásd előbb.
Anacamptis palustris subsp. elegans	pompás agárkosbor	„pompás kosbor” mellett; „pompás sisakoskosbor”, „pompás csuklyáskosbor” helyett	Csathó et al. 2011	Lásd előbb.
Anacamptis pyramidalis	nemes agárkosbor	„vitézvirág” mellett; „tornyos sisakoskosbor”, „tornyos vitézvirág” helyett	Csathó et al. 2011	Lásd előbb.
Anacamptis morio	törpe agárkosbor	„agárkosbor” mellett; „agár sisakoskosbor”, „agárcsuklyás-kosbor” helyett	Csathó et al. 2011	Lásd előbb.
Anacamptis coriophora	poloskaszagú agárkosbor	„poloskaszagú kosbor” mellett; „poloskaszagú sisakoskosbor”, „poloskaszagú csuklyáskosbor” helyett	Csathó et al. 2011	Lásd előbb.
Anacamptis × timbalii	Timbal-agárkosbor	„Timbal-kosbor” mellett	Csathó et al. 2011	Lásd előbb. (Anacamptis coriophora × palustris subsp. palustris)
Anacamptis × ticinensis	korcs agárkosbor		Csathó et al. 2011	Lásd előbb. A taxon korábban magyar név nélkül szerepelt. (Anacamptis coriophora × pyramidalis)
Poa angustifolia	szálas perje	„karcsú perje”, „keskenylevelű perje” mellett/helyett	Bagi 2008, Csathó et al. 2009	A „karcsú perje” név a rokon „sovány perje” miatt könnyen téveszthető. A tükörfordított „keskenylevelű” jelző pedig túlságosan hosszú szó.
Crypsis	bajuszfű	„bajuszpázsit” helyett	Csathó et al. 2011	A Crypsis (bajuszpázsit) és Heleochloa (bajuszfű) nemzetségek összevonásával előállt tágabban vett nemzetségre a rövidebb, egyszerűbb magyar nevet érdemes alkalmazni.
Crypsis aculeata	búbos bajuszfű	„bajuszpázsit” mellett/helyett; „búbos bajuszpázsit”, „hegyes bajuszpázsit” helyett	Wagner 1903, Csathó et al. 2011, Bartha et al. 2015; „búbos bajuszpázsit”: Bagi 2008; „búbos bajuszpázsit” – társnévként: Priszter 1998	A növény mai rendszertani besorolásának megfelelő, találó, egyedibb név.

Irodalom

Bagi I. (2008): Zárvatermő növények adattára. – Juhász Nyomda, Szeged. 277 pp.

Balogh L., Dancza I. & Király G. (2004): A magyarországi neofitonok időszerű jegyzéke és besorolásuk inváziós szempontból. – In: Mihály B. & Botta-Dukát Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 9. – TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest. pp. 61–92.

Bartha D., Király G., Schmidt D., Tiborcz V., Barina Z., Csiky J., Jakab G., Lesku B., Schmotzer A., Vidéki R., Vojtkó A. & Zólyomi Sz. (szerk.) (2015): Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza. Distribution atlas of vascular plants of Hungary. – Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron. 330 pp.

Csapody V. & Priszter Sz. (1966): Magyar növénynevek szótára. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 301 pp.

Csathó A. I., Balogh L. & Bagi I. (2009): Javaslatok a Kárpát-medencei hajtásos növények magyar nevezéktanához. – In: VI. Kárpát-medencei Biológiai Szimpozium. 2009. november 12-13. Előadáskötet. – Magyar Biológiai Társaság, Budapest. pp.: 209–222.

Csathó A. I., Balogh L. & Bagi I. (2011): Javaslatok a Kárpát-medencei hajtásos növények magyar nevezéktanához II. – In: VII. Kárpát-medencei Biológiai Szimpozium. 2011. október 13-14. Előadáskötet. – Magyar Biológiai Társaság, Budapest. pp.: 115–122.

Csathó A. I., Balogh L. & Bagi I. (2013): Suggestions for Hungarian names of the vascular plants of Carpathian Basin III. (Javaslatok a Kárpát-medencei hajtásos növények magyar nevezéktanához III.). – In: "VIII. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium I. Fenntartható fejlődés a Kárpát-medencében" nemzetközi konferencia. "VIII. Carpathian Basin Biological Symposium. I. Sustainable development in the Carpathian Basin" international conference. Absztraktkötet. Book of Abstracts. Budapest, Hungary, November 21-23., 2013. – Szent István Egyetem, Egyetemi Nyomda, Gödöllő. p.: 90.

Csathó A. I. & Balogh L. (2008): Néhány magyar növénynév-javaslat (A 200 éves Magyar Fűvész Könyv emlékére). – Kitaibelia 13 (1): 154.

Jávorka S. (1924–25): Magyar Flóra. (Flora Hungarica). Magyarország virágos és edényes virágtalan növényeinek meghatározó kézikönyve. – Studium, Budapest. CII + 1307 pp.

Jávorka S. (1926): A magyar flóra kis határozója. – Studium, Budapest. 324 + XLVII pp.

Jávorka S. (1937): A magyar flóra kis határozója. – Második, bővitett kiadás. – Studium,

Jávorka S. (1962): Növényhatározó. – II. kötet. – 3. kiadás. – Tankönyvkiadó, Budapest. 527 pp.

Jávorka S. & Csapody V. (1958): Erdő mező virágai. A magyar flóra színes kis atlasza. – Harmadik, bővített kiadás. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 208 pp. + 120 tábla.

Jávorka S. & Csapody V. (1965): Erdő-mező virágai. A magyar flóra színes kis atlasza. – Negyedik, javított kiadás. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 246 pp. + 120 tábla.

Jávorka S. & Csapody V. (1975): Iconographia florae partis austro-orientalis Europae Centralis. Közép-Európa délkeleti részének flórája képekben. – Akadémiai Kiadó, Budapest. 73+XL+576 pp.

Király G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. – Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. 616 pp.

Molnár V. A. (szerk.) (2011): Magyarország orchideáinak atlasza. – Kossuth Kiadó, Budapest. 504 pp.

Nyárády E. Gy. & Soó R. (1942a): Kolozsvár és környékének flórája. – 3. rész. – Erdélyi Nemzeti Múzeum Növénytára, Kolozsvár. pp: 161–240.

Opriş, T. (1976): Csodálatos növényritkaságaink. – Albatrosz Könyvkiadó, Bukarest. 202 pp. (Fordította: Szabados A.)

Priszter Sz. (1998): Növényneveink. A magyar és a tudományos növénynevek szótára. – Mezőgazda Kiadó, Budapest. 547 pp.

Rácz J. (2010): Növénynevek enciklopédiája. Az elnevezések eredete, a növények kultúrtörténete és élettani hatása. – Tinta Könyvkiadó, Budapest. 812 pp.

Simon T. (2002): A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. – 5. kiadás. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 976 pp.

Soó R. & Kárpáti Z. (1968): Növényhatározó II. – Tankönyvkiadó, Budapest. 846 pp.

Soó, R. & Máthé, I. (1938): A Tiszántúl flórája. Flora Planitiei Hungariae Transtibiscensis. – Magyar Flóraművek II. Florae Regionum Hungariae Criticae II. – Institutum Botanicum Universitatis Debreceniensis, Debrecen. 192 pp.

Ujvárosi M. (1951): Szántóföldi gyomnövényeink. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 352 pp.

Ujvárosi M. (1957): Gyomnövények, gyomirtás. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 786 pp.

Ujvárosi M. (1973): Gyomnövények. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 833 pp.

Wagner J. (1903): Magyarország virágos növényei. – K. M. Természettudományi Társulat, Budapest. XXV + 241 pp. + LXVII tábla.

Wagner J. (1908): Magyarország gyomnövényei. – Darányi Ignácz m. kir. földmívelésügyi miniszter, Budapest. 384 pp. + XII tábla.

További szakirodalom

Vissza a főoldalra

Összeállította:

Csathó András István¹ – Balogh Lajos² – Bagi István³

¹Független kutató, Battonya, csatho {a} novenynev.hu

²Savaria Múzeum, Természettudományi Osztály, Szombathely, balogh.lajos {a} savariamuseum.hu

³SZTE Növénybiológiai Tanszék, Szeged, ibagi {a} bio.u-szeged.hu

Utolsó frissítés: 2025.05.17.